Húsvét a föld körül
Ausztrália
A kontinensen Billby, a kis erszényes állat népszerűsége felülmúlja a húsvéti nyuszit. Vajon miért?
A több mint 140 évvel ezelőtt Európából importált nyulak Ausztráliában valódi kellemetlenséggé váltak, és azóta kiszorították az őshonos állatfajokat. Ezért a húsvéti nyulat és rokonait nem látják szívesen ott. A 1990-es években az „Anti-Rabbit Research Foundation” (Nyúlellenes Kutató Alapítvány) kezdeményezte a nyúl helyettesítését az ausztrál Bilby-vel. Azóta húsvéti nyúl helyett ezt az állatkát öntik csokiba is. Ez azért is nagyon kedvező, mert a hegyes orrát csodálatos érzés leharapni!
USA
Az USA-ban a húsvéti tojást nem ütik fel, hanem görgetik. A Fehér Ház kertjében minden húsvétkor megrendezik a „húsvéti tojásgurító versenyt”. Húsvéthétfőn az elnök meghívására számos gyermek érkezik a bajnokságra a maga kis megfestett tojásával és egy hosszúnyelű kanállal.
A floridai Key-West búvárterületén minden húsvétvasárnap „elrejtenek” néhány színesre festett tojást a tenger mélyén. A búvároknak nincs nehéz dolga, amikor lemerülnek megkeresni ezeket, hiszen a kristálytiszta vízben szinte már a felszínről láthatóak az elrejtett darabok, így inkább egy kellemes merülést kínál az alkalom, mint eszeveszett versenyt. Legfeljebb néhány csodaszép színes hallal lehet összekeverni a tojásokat...
Afrika
Az afrikai földrészen is inkább keresztény vallási ünnepként jegyzik a húsvétot, mint Spanyolországban. Bár néhol találkozunk húsvéti nyuszival, festett tojásokkal, sőt Ghanában húsvéti maratoni futást is rendeznek, mégis inkább a passió, Jézus szenvedéseit ábrázoló evangéliumi színdarabok, a feltámadás ünneplése és az ünnepi körmenetek a jellemzőbbek.
Ázsia
A keresztény hit Ázsiában is elterjedt, ezáltal a vallási ünnepek is, ám a tradíciók eltérnek az európai hagyományoktól. Színes, zenés és táncos felvonulásokkal ünnepelnek, amelyek főleg a tavasz köszöntésére irányulnak.
Húsvét a Húsvét-szigeten
Akik a húsvétot stílusosan a Húsvét-szigeten szeretnék tölteni, azok most nagyon kapaszkodjanak, mert eláruljuk: semmi köze a szigetnek a keresztény ünnephez!
A délkeleten fekvő Csendes-óceáni sziget Chilétől 3000 km-re található. Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki - első európaiként - landolt ott 1722. április 5-én, húsvéti vasárnap.
Spanyol néven "Isla de Pascua"-sziget 1888 óta Chiléhez tartozik, 1995 óta pedig az UNESCO világörökség része.
De vajon 3800 lakosuk ünnepli-e még a húsvétot?
Alig. Míg 90% -uk hivatalosan katolikus, kevesen hisznek Jézusban. A szellemek ereje határozza meg évszázadok óta az ott élő rapanui emberek világképét. Bibilafordítás sokáig nem is volt elérhető a nyelvükön, a rapanui nyelven, ami egy polinéz dialektus
Mikor érdemes menni?
Február első két hetében rendezik meg az éves Tapati Rapa Nui fesztivált, így a legtöbb turista ebben az időszakban látogatja meg a szigetet.
A legideálisabb időszak egyébként valóban húsvét környéke - azaz a március és április -, valamint szeptember-október. Mivel a déli féltekén van, így júliusban kb. 20-25 fok volt nappal, ám túlnyomóan párás az idő.
Mit érdemes megnézni?
Kétségtelenül a sziget legnagyobb látványossága a mintegy 1000 fennmaradt kőszobor, moai. A szobrok élő törzsfőnökökről vagy istenített ősökről készültek, és többségük a part mentén kiépített sétányon helyezkedik el arccal a sziget belseje felé, hogy vigyázó szemeik mindig védjék a szigetlakókat.
Szerző: Galambos Dániel
A cikk a Bobek.hu szellemi tulajdonát képezi. Egészének vagy bármely részének akár online, akár nyomtatott formában engedély nélküli másolása, feldolgozása, jogsértő felhasználása szigorúan tilos; büntető- és polgári jogi következményeket von maga után.
